Tallini lakásom aljában egy funkció nélküli beugró fogadott nap mint nap. A falak mozdulatlansága ellenére minden alkalom másmilyennek érződött, nem a tér volt ami változott, hanem a befogadó maga.

Meghatározatlan találkozásaimnak keretet adva, a nyomatok fehér fonállal történő átszövésével, újraszerkesztettem a teret.